SZARVASI KISOKOS
A település gazdag régészeti emlékekben, amelyek a Tessedik Sámuelről elnevezett múzeumban tekinthetők meg. A török korban még egy palánkvár is állt ezen a területen. Szarvast a török pusztítás után, 1722-ben telepítették újra felvidéki tót evangélikus telepesekkel. A település felvirágzása Tessedik Sámuel személyéhez és az általa elindított iskolához kötődik, amely országos hírűvé tette városunkat.
Az 1810-es években épült Bolza-kastélyt az olasz származású, Bécsben testőrködő Bolza József (1780-1862) építtette klasszicista stílusban, miután feleségül vette Batthyány Annát.
Ekkor valósult meg a Fő téren álló Szent Klára római katolikus templom is, amely 1812-es megnyitóját követően kereken kétszáz évvel kapta meg csúcsdíszes kupoláját.
A Kossuth utca elején található míves polgárházak 1850-70 között épültek. Ezekben az épületekben több nevesebb szarvasi polgár lakott az idők folyamán.
A főutcán található Mittrovszky-kastély építtetőjéről, Mittrovszky Vladimir császár és királyi kamarásról kapta a nevét. A klasszicista stílusú épület sokáig városházaként is működött.
Az 1895-96-os Millennium kapcsán ugyancsak több gyönyörű építészeti alkotással gazdagodott a település. Ekkor készült el a Lengyel-palota, amely jelenleg a települési önkormányzatnak ad otthont. 1896-ban adták át az Árpád Szállót, amely emblematikus nevezetessége Szarvasnak, egy évvel később pedig felavatták az Evangélikus Újtemplomot, amely a növekvő keresztény közösség számára bírt jelentőséggel. 1903-ban épült meg a szarvasi Gőz-és Kádfürdő, jelenlegi nevén Szent Klára Gyógyfürdő.
Jelentős ipartörténeti emlék az 1836-ben elkészült Szarvasi Szárazmalom, amely Magyarország egyetlen eredeti helyén és állapotában fennmaradt működőképes szárazmalma.
Emellett érdemes megtekinteni a több mint egy évszázados múltra visszatekintő Csáky-kastélyt is, amely jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén található.
A Szarvasi Arborétumot, melyet a helyiek Bolza József beceneve után Pepi-kertnek is hívnak, gr. Bolza József és Pál hozták létre. A 82 hektáron elterülő dendrológiai gyűjtemény Magyarország legnagyobb és egyik legszebb kertje.
A település a történelmi Magyarország mértani középpontjának is tekinthető, amelynek helyszínét egy malom jelöli. Az emlékműhöz 17 stáción keresztül vezet az út, amelyek a történelem egy-egy meghatározó mérföldkövére emlékeztetnek.
Az újkori nevezetességek közül érdemes megemlíteni a 2011-ben átadott Vízi Színházat, amely az elmúlt években a település jelentős turisztikai és kulturális nevezetességévé vált. Emellett a kikapcsolódni vágyókat a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark, a Mini Magyarország Makettpark, hajókirándulások és izgalmas kerékpártúrák is várják.
A városi kalandtúrához hasonló izgalmakat kerestek? Próbáljátok ki a négy szabadulószoba valamelyikét vagy a családi kalandtúrát, a Csodaösvényt.
